„A malenkij-robot nem csupán történelmi esemény, hanem generációkon átívelő közösségi emlékezet.
Évek óta január elején, a malenkij-robotra hurcolt magyarországi németek emléknapjához kapcsolódva szervezünk közös programot a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziummal. Az idei alkalom azonban egy csendesebb megemlékezés, mivel a megszokott hagyománytól eltérően tavaly októberben már egy nagyszabású megemlékezést tartottunk – összegezte Köhlerné Koch Ilona, a Bonyhádi Német Önkormányzat elnöke.
Malenkij-robot: a történelem sötét öröksége
A megemlékezés során felidézték a 20. századi magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiáját. A második világháború végén, amikor a Vörös Hadsereg 2. és 3. Ukrán Frontja Magyarország területére érkezett, válogatás nélkül hurcolták el a német nemzetiségű lakosságot malenkij-robotra, vagyis kényszermunkára a Szovjetunióba. Az elhurcolások számtalan család életét törték derékba, és máig feldolgozatlan sebeket hagytak a közösségek emlékezetében.A háborút követően, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva, 1946. január 19. és 1948. június 30. között Magyarországról mintegy 200–220 ezer embert telepítettek ki Németországba. Tolna megyéből több mint négyezren kényszerültek elhagyni szülőföldjüket. Az internálások, a vagyonelkobzások és az elűzetés végérvényesen megtörték az addig a Völgységben többségben élő német közösséget, alapjaiban változtatva meg a térség társadalmi arculatát.
Az emlékezés helye és hagyománya
A bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium épületéből 217 helyi lakost hurcoltak el, akiknek sorsa örökre összefonódott e falakkal és a város történelmével. A bonyhádi közösség ezen az emblematikus helyszínen hajtott fejet először 1995-ben az elhurcoltak emléke előtt. Ekkor avatták fel azt az emléktáblát, amely azóta minden esztendőben – így idén is – a megemlékezések középpontjában áll.
Az elmúlt évtizedek során az eseményeket különleges emberi tartalommal és méltósággal töltötte meg, hogy azokon hosszú időn át a hazatértek és a túlélők személyesen is jelen voltak. Mára azonban ez a személyes jelenlét fájdalmasan a múlt részévé vált.
Elhelyezték az emlékezés koszorúit
Az emlékezés jegyében koszorúk és mécsesek kerültek elhelyezésre a megemlékezés kiemelt helyszínein. A jelenlévők megkoszorúzták a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium falán elhelyezett emléktáblát, valamint az intézmény előtt álló, az elhurcoltak sorsának emléket állító Elhurcolás című szobrot is. A völgységi város vezetése nevében Filóné Ferencz Ibolya polgármester hajtott fejet az áldozatok emléke előtt. A koszorúzást követően mécsesgyújtással fejezték ki tiszteletüket és együttérzésüket, csendes főhajtással adózva mindazok emlékének, akiknek szenvedése örökre a közösség történelmi emlékezetének részévé vált.”
forrás: TEOL.hu
fotó: Máté Réka fotó
