Ünnepi alkalmat rendeztek 2026. március 8-án vasárnap Bonyhádon Soltész Miklós államtitkár, Csibi Krisztina országgyűlési képviselő és Felföldi László megyéspüspök részvételével. Az idén 230 éves Szentháromság-szobor megáldását ünnepelték a városban.
Megújult Bonyhád egyik legjelentősebb emlékműve, a 230 éves Szentháromság-szobor, amelynek ünnepélyes megáldását vasárnap tartották a szentmisét követően. Az ünnepségen Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekes adta elő a Himnuszt, majd pedig Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár mondott beszédet.
A szép történéseket megtisztelik az ünneppel
– Amikor valami súlyos helyzet éri az embert, az emberiséget, akkor gyakran van az, hogy egy embert, egy népet, egy közösséget vádol, ahelyett, hogy magában keresné a bűnt, a hibát, vagy a megoldást. Ám ha valami szép történik, valami olyan, amelynek az eredménye a közösséget nagyszerű mértékben szolgálja, olyankor vannak, akik nagy mulatozást rendeznek, emberi mivoltukból kivetkőznek, de szerencsére olyanok is, akik egy-egy ilyen eseményt megtiszteltek ünnepekkel, a közösség erejével, vagy szobrok, emlékművek, vagy más műalkotások állításával. Ez történt 230 éve itt, Bonyhádon is – mondta.
Az országban ilyen mértékű és ilyen szépségű Szentháromság-szobor kevés van
Majd azzal folytatta, hogy azokat a történelem elfelejti, akik csak fanyalognak, vagy másra mutogatnak, de azokra hosszú távon emlékezünk, akik nemzetet, várost vezetnek, vagy a közösségért alkotnak. Hozzátette, hogy ez a szobor nem egyedülálló, de az országban ilyen mértékű és ilyen szépségű kevés van, és 230 éves múltjával mutatja azt a törekvést, amelyben benne volt a hit, a szentek tisztelete és az is, hogy az itt élő svábok, németek szerették volna folytatni az életüket, akkor is, amikor óriási nagy küzdelemben voltak. – Az elmúlt évekre visszatekintve is sokat fejlődött Bonyhád – emelte ki az államtitkár Filóné Ferenc Ibolya polgármester, Csibi Krisztina országgyűlési képviselő és Köhlerné Koch Ilona, a Bonyhádi Német Önkormányzat elnökének szerepvállalását külön is említve.
Magyarország válaszút elé érkezik
Emlékeztetett arra is, hogy néhány hét múlva Magyarországon válaszút elé érkezünk, ami kihathat nemcsak az egész ország életére, hanem a határon túl élő magyarokéra is. Sőt, látjuk, kívülről felemelték a tétet egész Európára. Ezért arra biztatott mindenkit, hogy amikor döntés elé kerül, vegye figyelembe, kik azok a vezetők, akik amikor nagy nehézség van, amikor örömmel kell valamit megünnepelni, a nemzet, a nép, a magyarság, a németség mellé állnak, és kik azok, akik folyamatosan fanyalognak.
Tele a szívünk hálával
– Mi lehetne szebb tanúságtétel, mint egy hét méter magas, barokk alkotás, amely jelképpé vált, és amelyet ma is megbecsülés övez – tette fel a kérdést ünnepi beszédében Csibi Krisztina. Mint mondta, a bonyhádi Szentháromság-szobor vármegyénk egyik legnagyobb és legszebb emlékműve, és annak hogy most előtte állnak, három oka is van: idén emlékezhetünk a szobor állításának 230. évfordulójára, amely most megújult, de nemcsak a szobor az ünnepelt, hanem mi, mindannyian. – Tele a szívünk hálával. Hálásak vagyunk Walter József bonyhádi orvosnak, aki 1796-ban felállíttatta, és az 1934-es, valamint az 1983-as felújításért is, illetve a mostani restaurálás kezdeményezőinek, támogatóinak, kivitelezőinek – sorolta, majd azt hangsúlyozta, hogy a város egyik legrégebbi, szimbólummá vált szobra előtt állni a legfőbb ok az, hogy mint az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevére megkeresztelt emberek, tanúságot akarunk tenni Krisztus megváltó művének, feltámadásának és az örök élet ígéretének öröméről. Arról, hogy Isten családjához tartozunk. Mindez célt ad életünknek, cselekedeteinknek, erre emlékeztet ez a szobor – fogalmazott Csibi Krisztina, reményét fejezve ki annak kapcsán, az alkotás évszázadok múltán is meghatározó lesz utódaink számára.
Nincs más lehetőségünk, mint elődeinknek
Felföldi László megyéspüspök beszédében felidézte, hogy a XVIII. században Bonyhád óriási fejlődésnek indult, de ebben a nagy lendületben két nagy seb keletkezett: a járványok és a tűzvészek. Mind a kettő próbára tette az embereket, akik akkor azt érezték meg, hogy teljes belső összefogásra van szükség. – Amikor Isten az emberre gondolt, magára gondolt. A Szentháromság közösségének titkára: hogy egység és közösség, és mégis mindenki a maga valóságát adja. Ebben a lelki, közösségi, egymásra és Istenre figyelő valóságban született meg a szobor – fogalmazott a megyéspüspök.
Arra is emlékeztetett, hogy újra és újra talpra kellett állni, és ma is érezzük, hogy Magyarországon, a világban szellemi, lelki járvány és tűzvész van jelen, amely óriási csapásokat és szenvedéseket okoz. – Nincs más lehetőségünk nekünk sem, mint elődeinknek, akik felismerték, hogy össze kell fogni. Az elhunytakat meg kell siratni, de az élőket meg kell erősíteni. A szobor Bonyhád gyönyörű szimbóluma, de az értéke az, ami a szívünkben van. Fontos, hogy mi is, mint elődeink, minden szenvedés és próbatétel ellenére újra rátaláljunk, magunkra, egymásra és Istenre. A szobor megáldását követően Leó pápa a békéért megfogalmazott imájával zárta gondolatait Felföldi László.
forrás: TEOL.hu
fotó: Ruip Gergő
